Amit a komposztálásról tudnod érdemes

Sziasztok! Kump Edina vagyok, környezetkutató, zero waste szakértő, a Hulladékmentes.hu alapítója. Mindig is fontos volt számomra, hogy ne csak a munkám szóljon a környezettudatosságról, ezért amellett, hogy hivatásszerűen foglalkozom hulladékgazdálkodással, fenntarthatósággal és szemléletformálással, magánemberként is törekszem a tudatos élet- és háztartásvitelre.

2014 óta szélsőségektől mentes, hulladékszegény életmódot folytatok. Az évek során megszerzett tudásomról és tapasztalataimról mostantól itt, a Zöld Vatera blogon is olvashattok!  🙂 

A hulladékmentes mozgalom terjedésével és a környezettudatos életmódra való törekvéssel egyre népszerűbbé válik a komposztálás, amely során a háztartásban és a kertben keletkező szerves anyagokat alakítjuk át tápanyagdús földdé. Ha számodra is fontos, hogy a szeméttermelésed csökkentése és a környezet védelme mellett olyan megoldásokat alkalmazz, amik időt és pénzt is spórolnak egyúttal, akkor ez a cikk neked szól!

A komposztálható szerves anyagok a háztartási hulladékaink megközelítőleg harmadát teszik ki, amit ha a többi hulladékkal együtt a kommunális kukába helyezünk, akkor egyenesen a hulladékégetőbe, vagy lerakóba kárhoztatjuk ezeket a roppant értékes anyagokat.

Ennek az elterjedt gyakorlatnak köszönhető többek között az, hogy a tápanyagban szegény termőtalajokat műtrágyázni szükséges a sokkalta hatékonyabb, és tápanyagdúsabb humusz felhasználása helyett; míg mindemellett temérdek energiát elpazarolunk arra, hogy a hulladékégetőben elégessük, a lerakóban pedig konzerváljuk ezeket a jobb sorsa érdemes hulladékokat.

Mit jelent a komposztálás?

A komposztálás egy természetes körfolyamat otthoni megvalósítása, amely során a szerves konyhai és kerti hulladékokból végtermékként tápanyagban dús, magas humusztartalmú komposztot nyerünk. Ez a lehető legjobb megoldás, amit a kertben és háztartásban keletkező szerves hulladékokkal tehetsz, mindezt minimális idő- és energia ráfordításért cserébe.

Milyen előnyei vannak?

Műtrágya helyett használhatod trágyázási céllal a komposztálással ingyen keletkező humuszt, ami tökéletesen alkalmas a talaj tápanyag-visszapótlására. A komposzt felhasználásával:

• javulni fog a talaj szerkezete, vízháztartása, tápanyagtároló képessége és biológiai aktivitása;
• a növények ellenálló képessége nő a kártevőkkel és kórokozókkal szemben;
• a nehezen oldódó ásványi tápanyagokat és mikroelemeket könnyebben felveszik a növények;
• és mindezek következtében az így megtermelt élelmiszerek vitaminban gazdagabbak és jellemzően ízletesebbek is lesznek, illetve az eltarthatósági idejük is javul.

Ez azonban még messze nem minden! Ha komposztálsz, majd felhasználod a keletkező humuszt, akkor:

• az addig a kommunális kukába kerülő növényi hulladékok nem kezdenek el rothadni a háztartási hulladékkal együtt a kukádban, így jelentősen csökken a szemétmennyiség mellett az azt körüllengő jellemző kellemetlen szag is;
• kevesebb vegyes hulladékot kell elszállítani, majd kezelni – hulladékégetőben, vagy lerakóban – , és minderre erőforrásokat fordítani, hiszen egy csapásra megspórolod a kuka harmadát;
• teljesen elhagyható az avar égetése, hisz az összes falevél és egyéb kerti hulladék komposztálható, amivel nem csak időt spórolsz, hanem a levegőt sem szennyezed tovább, miközben értékes humuszt hozol létre;
• ha a komposztot beforgatod a talajba, az több CO₂-ot képes majd megkötni;
• és mindezek mellett jó, ha tudod, hogy a hulladéklerakón nem tud beindulni a komposztálás folyamata, mivel ahhoz aerob környezet szükséges, a lerakóra jellemző speciális körülmények viszont anaerob környezetet teremtenek. Ennek eredményeként, ha a szerves hulladékok bomlásnak tudnak indulni a lerakón, a végtermék az értékes és tápanyagdús humusz helyett metán lesz, ami a CO₂-nál 23-szor erősebb üvegházhatású gáz.
  
  

Hogyan kezdj neki?

Ha van kerted, akkor első lépésként keress egy félárnyékos helyet, ahova majd felállítod a komposztládát, vagy komposzt keretet. Négy fős család esetében ehhez ideális esetben 1-1,5 m³-es komposztálóra lesz szükséged, amihez én a fa komposztáló keretet tudom a legjobb szívvel ajánlani. Egy ilyen kerettel tudod a leghatékonyabban és könnyebben komposztálni a hulladékokat, mivel ezek jobban szellőznek, mint a zártabb műanyag silók, de a komposzt átforgatása, rostálása is egyszerűbben megoldható. Ráadásul élettartama végén a komposztáló keret anyaga is visszakerülhet a természeti körforgásba, hiszen ugyanúgy komposztálhatod.

Ha nincs lehetőséged kertben, vagy akár közösségben komposztálni, mert például egy harmadik emeleti panel lakásban élsz, akkor sem feltétlen kell lemondanod a komposztálásról! Amennyiben nyitott vagy rá, készíthetsz magadnak fillérekből beltérben is működő eszközt: gilisztakomposztálót. Ne aggódj, nem büdös, és még csak a gilisztákkal sem szükséges találkoznod hozzá. Az elkészítési útmutatót ezen az oldalon tudod igényelni.

Milyen anyagok kerülhetnek a komposztálóba?

Attól még, hogy egy szerves anyag képes biológiai úton lebomlani, az nem jelenti azt is automatikusan, hogy biztosan jó ötlet a komposztálóba helyezni. Ezért mielőtt belefognál, mindenképp fusd át, vagy akár írd is fel magadnak egy jól látható helyre, hogy melyek azok az anyagok, amik komposztálhatóak, melyek mértékkel komposztálhatóak, és melyekkel érdemes jó messzire elkerülni a komposzt kereted.

Komposztálható háztartási hulladékok a zöldségek és gyümölcsök maradékai (héjak, levelek, csutkák, szárak, torzsák), az elszáradt virágok és a cserepes növények földje, a fűszerek és gyógynövények, a kávézacc és a teafű (filter nélkül), a tojáshéj apró darabokra törve, a növényevő háziállatok alma, valamint a haj, szőr és a festetlen köröm.

Komposztálható kerti hulladékok a gallyak és ágak, a falevelek, az elhervadt virágok és a levágott szárak, a fűnyesedék, a virágföld és a kezeletlen faanyagok.

Fontos, hogy a szerves hulladékokat aprítva, minél kisebb részekre felvágva helyezd a komposztálóba, és minden esetben távolítsd el a befőttes gumikat, a kötözőket és a matricákat is, mielőtt a komposztálóba helyeznéd azokat!

Korlátozottan, vagyis kis mennyiségben komposztálhatóak a déli gyümölcsök héja, a fahamu, a kezeletlen és 100% természetes alapanyagú textilek, a kezeletlen papír csomagolások és újságok, a tűlevelűek, illetve virágzáskor és felmagzáskor a gyomnövények. Ha van elegendő helyed, érdemes ezeknek az anyagoknak egy külön komposztálót felállítanod.

Nem komposztálható hulladékok a főtt ételmaradékok és feldolgozott élelmiszerek, az állati eredetű maradékok (pl. csont, tejtermékek), a növényi zsiradékok, a használt higiéniai termékek, a veszélyes hulladékok, a vegyszerek és festékek, a csomagolóanyagok, a használt olaj, a cigarettacsikk, a hús- és mindenevő állatok alma, a faszén hamuja, az újságok, a gyertyák, a teafilterek, a parafadugó, a kezelt faanyagok. Továbbá a lebomlónak, vagy biológiailag lebomlónak nevezett műanyag csomagolások és termékek sem komposztálhatóak házi körülmények között, csak ipari komposztálókban.

Mennyi idő alatt készül el a komposzt?

Mintegy 3 hónap leforgása alatt friss komposztot kaphatsz, ez azonban a növények gyökérzetére és növekedésére káros hatással is lehet, ezért ha használni szeretnéd, maximum a talaj felső rétegére szórj szét belőle egy keveset, és azt is a strapabíróbb, kevésbé érzékeny növények köré.

Mire az első igazi, úgynevezett érett komposzt létrejön, 1-1,5 évet szükséges várnod. Ha rendszeresen karbantartod a komposztot (pl. átforgatással), ez az idő a későbbiek során akár fél évre is rövidülhet. Az érett komposztot onnan ismered fel, hogy színe feketés barna, illata az enyhén nedves erdőtalajra emlékeztet és kézbe véve könnyen morzsálódik.

Felhasználás előtt rostáld át, a fennmaradó részeket helyezd vissza a komposztálóba, a kész, érett komposztot pedig alkalmazd igényed szerint a beltéri virágok földjébe keverve, balkonládában, a kerti zöldség- és virágágyások, valamint gyümölcsösök földjének feljavításához, de azzal is látványos eredményeket érhetsz el, ha a kiültetések során hozzákevered a növények alá kerülő földhöz.