Vajon a Föld fellélegezhet a koronavírus után?

cikkek

Sziasztok! Kump Edina vagyok, környezetkutató, zero waste szakértő, a Hulladékmentes.hu alapítója. Mindig is fontos volt számomra, hogy ne csak a munkám szóljon a környezettudatosságról, ezért amellett, hogy hivatásszerűen foglalkozom hulladékgazdálkodással, fenntarthatósággal és szemléletformálással, magánemberként is törekszem a tudatos élet- és háztartásvitelre.

2014 óta szélsőségektől mentes, hulladékszegény életmódot folytatok. Az évek során megszerzett tudásomról és tapasztalataimról mostantól itt, a Zöld Vatera blogon is olvashattok!  🙂 

A koronavírus-járvány emberi egészségre veszélyes híreitől, és a megelőzést szolgáló intézkedésektől voltak hangosak az elmúlt hetek, aminek egyetlen pozitív hatása a bolygóra nehezedő nyomás csökkenése volt. Az öröm az ürömben azonban inkább keserű, mint édes, és hosszú távú hatása is erőteljesen megkérdőjelezhető. Vajon tényleg ez a pandémia az emberiség egyik utolsó nagy lehetősége az élhető jövő érdekében?

A világszerte meghozott szigorú intézkedések következtében átmenetileg mérséklődött a környezetszennyezés, Kínában például a károsanyag-kibocsátás februárban 25%-kal esett vissza. A helyi szén-dioxid-kibocsátás csökkenés globális szinten is érzékelhetővé vált, ami főként annak köszönhető, hogy az ország CO2-kibocsátása eleve meghaladja az USA és az EU összesített emisszióját. 2019-ben például elérte a 9,4 milliárd tonnát, ami a globális szén-dioxid-kibocsátás 27%-a.

A februári visszaesés a NASA felvételein látványosan kirajzolódott, ami nem csak a CO2-kibocsátás enyhülése okán alakult így, hanem a gyárak, erőművek és a közlekedés leállása miatti, 37%-os NO2-koncentráció csökkenés is nagyban hozzájárult. Ugyanakkor ez a jelentősnek tűnő visszaesés a kínai éves kibocsátást csak mintegy 1%-kal mérsékli, és mostanra már az is bizonyossá vált, hogy a vírus okozta leállás pozitív hatása pusztán átmeneti volt. Kínában április 8-án kezdték el újranyitni az ország életét, ami a légszennyezettségi adatok azonnali romlásával járt együtt a műholdfelvételek tanúsága szerint, tette közzé az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB).

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) mérési eredményei alapján Kínához hasonló tendenciák jellemzőek Európa-szerte is, az olasz nagyvárosokban például 30%-kal mérséklődött a levegő NO2-koncentrációja, míg Barcelonában a felére csökkent. Ezek az időszakos csökkenések azonban globális, éves szinten sajnos nem túl számottevőek – várhatóan egyszeri 6%-os visszaeséssel számolhatunk -, ami messze nem elegendő ahhoz, hogy olyan drasztikus mértékben csökkenjen hosszú távon az üvegházhatású gázok kibocsátása, hogy néhány éven belül ne lépjük át a 1,5 fokos globális hőmérséklet-emelkedés küszöbét.  

Mindemellett továbbra is ott a nyitott kérdés, hogy a járvány végeztével vajon törekednek-e majd a világ országai arra, hogy erőltetett ipari termeléssel pótolják a kiesett időt és profitot, növelve ezzel egyúttal a szennyezés mértékét is.

A koronavírus kevesebb ember haláláért tehető felelőssé, mint a légszennyezés?

A Kínában elrendelt karantén nem csupán a covid-19 terjedését akadályozta, hanem a levegő minőségének javulásával is együtt járt. A NO2 belélegzése növeli az asztma és a tüdőgyulladás kockázatát, valamint irritálja a tüdőt, a hosszabb távú légszennyezettség pedig krónikus tüdő-és szívbetegséget okoz. Kínai tudósok szerint a szennyezett levegő miatt tüdő- és szívbetegségben szenvedő betegek nagyobb valószínűséggel halhatnak bele a fertőzésbe, hiszen a levegőszennyezés miatt legyengített szervezet kevésbé ellenálló, az immunrendszer nagyobb eséllyel vall kudarcot. A The Lancet Planetary Health tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint a leállások miatti tisztább levegő Kínában 12.125 elhalálozást akadályozott meg, míg a koronavírus-járványban május 4-ig 4.633-an hunytak el.

Az ökológusok nincsenek meglepve

Bár a környezetszennyezés globális mértékben is érzékelhető csökkenése, valamint a levegő tisztulásával járó kevesebb elhalálozás bizakodásra adhat okot, és egyúttal mutatja a pozitív irányt, nem mehetünk el amellett, hogy a járvánnyal évtizedek óta hangoztatott előrejelzések váltak valóra. Az emberiség túl régóta űzi élőben a Jenga nevű játékot a Földdel, a saját élhető körülményeket biztosító környezetével. A kutatók hosszú ideje, fáradhatatlanul kongatják a vészharangot, hogy nem lehet a végtelenségig büntetlenül kihúzni az egyes fadarabokat – pusztítani a természetet, felélni az erőforrásokat -, hiába tűnhet úgy, hogy nincs itt semmi probléma, hisz a torony továbbra is áll. Ha túl sok fadarabot húzunk ki a toronyból, az hirtelen, villámgyorsan össze tud omlani. A Jenga egyik legizgalmasabb része épp az, hogy nem lehet biztosan tudni, melyik lesz majd az a fadarab, ami az utolsó lépés a visszafordíthatatlan összeomlás felé. Pont így van ezzel a Föld ökológiai egyensúlya – a torony – is.

A természet pusztítása, a globalizált túlfogyasztás és az abból következő pazarlás, hulladéktermelés, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének súlyosbító ténye mellett a legalapvetőbb probléma, hogy az emberi faj túlnépesedett, egyszerűen nem bír el ennyit belőlünk a bolygó. Hosszú ideje növekszik már az emberi populáció különösebb akadályozó tényezők nélkül, a természeti törvényeket azonban semmilyen furmány, vagy technológia nem tudja tartósan felülírni. Ezek a törvények nincsenek tekintettel arra, hogy melyik fajról van szó. Ha a populáció egyedszáma és sűrűsége túlságosan megnövekedik, számos környezeti tényezőt vet be a csökkentés érdekében, például betegségeket, járványokat, amik megtizedelik a populáció méretét. Ami minket alapvetően megkülönböztet bármilyen más földi fajtól, az az, hogy ezt meg tudjuk érteni, fel tudjuk ismerni a veszélyeit, és mindezek következtében tudatosan tehetünk azért, hogy ne a természetnek kelljen erőszakkal kordában tartania minket.

Itt az ideje összekapni magunkat, mielőtt egy ennél is fenyegetőbb járvánnyal, vagy egyéb végzetes természeti csapással kell szembenéznünk. Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója szerint a koronavírus-járvány a természet üzenete, miszerint túl nagy nyomást gyakoroltunk rá, és ha nem vigyázunk a bolygóra, az emberiség is veszélyben lehet.

Mit tehetsz te?

A koronavírus-járvány egyik kétségtelen haszna az lehet, ha ráébreszti az emberiséget arra, hogy nem mehetnek úgy tovább a dolgok, mint eddig. Ezen a bolygón nem lehet hosszú távon fenntartható gazdaságilag, ami ökológiailag sem az.

Bár a járvány háttérbe szorította átmenetileg, az azonban továbbra is tény, hogy a világ egyik legnagyobb kihívása a klímaváltozás. Az olyan globális problémák, mint a világjárvány és a klímaváltozás, a politikai, gazdasági és egyéb érdekektől függetlenül globális összefogással oldhatóak meg. Ahogy a járványt sem hatja meg, hol találhatóak az országhatárok, úgy a klímaváltozás következtében bekövetkező természeti csapások sem lesznek tekintettel erre. Ha pedig a vírus okozta válság képes megváltoztatni az emberek viselkedését környezettudatosabb, felelősebb irányba, az végső soron befolyásolni fogja a kormányok és az ipar döntéseit is.

Ha a világot nem is tudod alapjaiban megváltoztatni egyik pillanatról a másikra, egy dologra biztosan tudsz hatni: arra, hogy Te miképp cselekszel. Bármennyire is kevésnek tűnhet, ez óriási dolog, sose becsüld alá!

A következő 5 gyakorlati tipp abban segít, mitévő lehetsz egyéni szinten:

1.) Használd, amid van! A környezettudatosság útján számos csodaszép zöld alternatíva fog szembejönni veled, az új termékek beszerzése helyett azonban inkább használd, amid van. Majd ha az elkopott, végleg tönkrement, akkor lépj a vásárlás útjára. A környezettudatos életmód nem az Instagramnak vagy a kamerának szól, hanem a bolygónak. A kihalás szélére kerülő állatokat és a pusztuló esőerdőket, vagy az egyre inkább fogyatkozó termőtalajt nem érdekli, hány lájk érkezett a legutolsó fotódra. Ha vannak otthon befőttes üvegeid, műanyag dobozaid, használd azokat a dizájnos csatos üvegek helyett. Ha van régi ágyneműd vagy lepedőd, amiből vászonszatyrokat tudsz készíteni, vesd be a varrótudásod.

2.) Törekedj a helyi, szezonális élelmiszerek fogyasztására! Így nem utazik több ezer kilométert az ételed, kevésbé terheled közvetetten a bolygót az étkezésed szállításán keresztül. Mindemellett a helyi gazdaságot támogatod vele, és ha van rá lehetőséged, bio élelmiszerekhez is hozzájuthatsz olyan közösségi, családi gazdaságokból, ahol eleve a vegyszermentes termesztésre törekednek, segítve ezzel a biológiai sokféleség fennmaradását.

3.) Tarts húsmentes napokat! A túlzott, sokszor már mértéktelen húsfogyasztás, amely ma jellemző, kimutathatóan káros a bolygónkra. Az édesvízkészlet 70%-kát jelenleg a világ mezőgazdasága használja fel, amelynek egyharmada kizárólag az állattenyésztésre fordítódik, de a megtermelt gabonanövények több mint 40%-kát is az állattenyésztés során használják fel. Ráadásul az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 15 százalékáért az állattartás felelős, de az állati vírusok emberre való terjedésének esélyét is drasztikusan csökkenti a húsfogyasztás mérséklése.

4.) Ha tudod, szerezd be használtan! Érdemes először másodkézből beszerezni azt, amire szükséged van, így az új legyártásához szükséges erőforrásokat megspórolod, és sokszor még anyagilag is jobban jársz. A közösségi oldalak, használt termékeket forgalmazó online piacok (mint a Vatera) tele vannak már legyártott termékekkel, legyen szó játékról, ruháról, elektromos konyhai eszközről, vagy akár bútorról. Ne feledkezz meg a garázsvásárokról, bolhapiacokról és adományboltokról sem, ami viszont a legfontosabb: vásárlás előtt mindig tedd fel magadnak a kérdést, hogy tényleg szükséged van-e rá, vagy meg tudod oldani másképp.

5.) Sose feledd, hogy ez egy folyamat, törekvés! Az új életmódod kialakításához időre van szükség. Hagyd ülepedni a dolgokat, teszteld ki, neked mi a legjobb, tapasztald meg az alternatívákat. Ha úgy érzed, egy életterülettel „készen vagy”, időnként vizsgáld felül a döntéseidet. Nem csak te változol, hanem egyre több információnk is lesz, egyre több kutatás és felmérés foglalkozik a környezettudatosabb megoldásokkal. Ezek eredményei pedig befolyásolhatják a korábbi döntéseidet. Hagyd meg magadnak ezt a rugalmas hozzáállást és sose feledd: a törekvés fontosabb, mint a kifogástalan tökéletesség.

One thought on “Vajon a Föld fellélegezhet a koronavírus után?

  • Ez úgy marhaság ahogy van . Ha az emberek nem vásárolnak akkor az üzemek leállnak, növekszik a munkanélküliség az éhezés, a polgárháború, a pusztítás. Én már a 1960 as években diákként sem értettem miért kell segélyezni az Afrikai éhezőket, miért kell európai fejlesztésű gyógyszerekkel, tápszerekkel, ellátni olyan területen élő embereket ahol nincs elég életfeltétel. Ennek az álhumánus magatartásnak köszönhetjük hogy ma százmilliók akarják ellepni a még lakható területeket ahol a természetes szaporodás jó irányba alakul. De az idióta politikusok hogy a hatalmukat és a jól jövedelmező pozíciójukat minden áron megtartsák képesek mindent feláldozni maguk körül. Mindenféle zagyvaságot összehordanak, mind például az emberi jogok, menekült jogok, deviáns magatartási jog, köpködik magukból a rasszista, fasiszta, náci, kifejezéseket anélkül hogy tudnák hogy ezek valójában mit is jelentenek. még most is ott tartanak hogy segítsük az afrikai nyomorultakat, holott az az ilyen betegagyú politikusok hozták létre az éhezők százmillióit, és a további segítséggel éhezők milliárdjait, és ezt nevezik humánus cselekedetnek. Ez nagyon komoly bűncselekmény emberek milliárdjaival szemben. Most pedig az Európai átlagembert akarják felelőssé tenni a környezeti problémák miatt, pedig Európa ötszázmillió lakosával szemben hét milliárd egyéb területen élő ember van, akiknek a szüleit, nagyszüleit ha annak idején nem ennivalóval hanem fogamzásgátlóval segítették volna ma sokkal kevesebb problémánk lenne a környezettel a menekült áradattal, és töredéke nélkülöző ember élne a földön.

Vélemény, hozzászólás?

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.