Minőségi darabok másodkézből – Ezekre a márkákra és anyagokra csapj le!

Először is engedjétek meg, hogy bemutatkozzak: Mengyán Eszter vagyok, újságíró, 2016 óta foglalkozom a környezettudatos öltözködéssel, fenntartható divattal és tudatos ruhavásárlással, amelyről blogot is vezetek. Sokan egy kihívás miatt figyeltek fel rám: 2016 októbere és 2017 novembere között nem vásároltam magamnak ruhát, cipőt, táskát, kiegészítőt – valójában semmit, aminek köze van az öltözködéshez.

Szerettem volna, ha még többen tudomást szereznek róla, mennyire környezetterhelő és kizsákmányoló a divatipar jelenlegi működése. A probléma felvázolása mellett megoldásokat is szeretnék mutatni arra, hogy mit tehetünk és hogyan vásárolhatunk ruhát tudatosabban? Ezekről is mesélek a Zöld Vatera blogon, ahol mostantól egy éven át rendszeresen találkozhattok az írásaimmal.

Ha valaha vásároltatok ruhát, akkor bizony fizettetek már néhány keserű tapasztalatért is. Az egy mosás után kibolyhosodott, elcsavarodott vagy kifakult ruhadarabok nemcsak a pénztárcának esnek rosszul, de rámutatnak arra is, hogy komoly baj van a ruhaipar bizonyos szegmenseinek működésével. Szerencsére másodkézből nemcsak egyedi, hanem nagyon jó minőségű darabokhoz is hozzájuthatunk – ha tudjuk, mit keressünk.

Milyen márkákat keress? Keress-e márka alapján?

Attól, hogy valami drága, nem lesz sem elegáns, sem stílusos, sem pedig minőségi. Nagyon sokszor csak a márkanevet fizetjük meg egy-egy termék esetében. Nem kell elájulni a nagy logóktól vagy a csillogó feliratoktól, az igazán elegáns, sikkes, minőségi darabról ezek többnyire hiányoznak.

Léteznek olyan márkák, amelyek Magyarországon csak az angol turkálók felfutása után lettek ismertebbek. Sokan rajonganak Katalin hercegné stílusáért, aki például gyakran visel L.K. Benett vagy Hobbs ruhákat, amelyekre itthon is rábukkanhatunk az angol turkálókban, és most már online is. Ezek a ruhadarabok nem követik a legutolsó divatot, de nem is egy szezonra tervezték őket, hanem 10-15 évre, így igazán jó befektetésnek számítanak.

Érdemes olyan márkák termékeit is keresni, amelyek egykor elérhetőek voltak itthon, de már kivonultak. Ilyen a Marks and Spencer vagy a Jackpot and Cottonfield. Az olyan fast fashion márkák, mint a Zara vagy a H&M, általában egy márkacsoport tagjai. Érdemes ilyenkor a nagyobb, minőségibb testvéreiket megkeresni, amely a Zara esetében a Massimo Dutti, a H&M esetében a COS.

Sajnos azonban a márka ma már nem garancia a minőségre. A tapasztalataim szerint egyre többen észrevették, hogy például a kedvenc farmermárkájuk tíz éve még sokkal tartósabb darabokat gyártott. Ugyanaz a fazon most megvásárolva csak alig néhány szezont bír ki.

Azért a következő márkák közül érdemes szemezgetni, mert valóban minőségi darabokra bukkanhattok:

Apanage – Betty Barclay – Brax – COS – Ecco – Esprit – Gant – Hobbs – Laura Ashley – LK Benett – Marc Cain – Massimo Dutti – Ted Baker – Pepe Jeans – Wellensteyn 

A márka nem elég, nézd az alapanyagot is!

Ahogy mondtam a márkanév ma már sajnos egyre kevesebbet jelent: méregdrága 100% műszálas ruhadarabokat vásárolhatsz a legnagyobb márkáktól, de másodkézből is vehetsz 100% len vagy selyem ruhákat, amelyek nemcsak a bőrödnek, hanem a környezetnek is sokkal jobbak.

Számomra az utóbbi időben kifejezetten fontos lett az alapanyag, ha ruhát vásárolok. Egyrészt azt tapasztaltam, hogy egyre kevésbé tudom elviselni a műszálas holmikat magamon, viszket tőle a bőröm, kellemetlen érzés viselni. Másrészt tudom azt is, hogy a műszálas ruhák kifejezetten környezetterhelőnek számítanak.

Egyetlen mosás során több százezernyi mikroszál szakad ki belőlük, amelyek olyan picik, hogy átjutnak a szűrőrendszereken egyenesen a természetes vizekbe. Ott aztán magukhoz vonzzák a szennyező anyagokat, növényvédő szerek maradványait. Látványra elég vonzóak lehetnek az aprócska élőlények számára, amelyek táplálékot látnak benne. A szervezetbe kerülve betegséget, gyulladást okozhatnak, de akár el is pusztíthatják az élőlényeket. Ma már kimutatták, hogy mi is heti szinten egy bankkkártyányi (körülbelül 6 gramm) mikroműanyagot juttatunk a szervezetünkbe. A mikroműanyagok hosszú távú hatásáról még nincsenek felmérések, de egy 2019-es konferencián egy holland kutatónő előadást tartott arról, hogy az első felmérések szerint nincsenek jó hatással az emberi immunrendszerre. (Egyelőre ennyit tudunk a témáról, még sok kutatásra van szükség, hogy bármit ki lehessen jelenteni.)

Visszakanyarodva az alapanyagokra: elkezdtem az utóbbi időben inkább a természetes alapanyagokat előnyben részesíteni. Léteznek az állati eredetű természetes anyagok, mint a hernyóselyem, a gyapjú, a kasmír, illetve a növényi eredetű természetes anyagok, mint a pamut, vagy a len. Ezek keverékei is nagyon kellemes viseletnek számítanak. A pamut-selyem kifejezetten nagy kedvencem, nagyon finom fényű felülete van az anyagnak. Ha a lent pamuttal vagy selyemmel keverik, akkor kevésbé gyűrődik, sokkal finomabb, lágyabb anyagot kapunk. Természetes alapú (cellulóz), de mesterségesen előállított alapanyag a viszkóz, a lyocell vagy a modal, amelyek szintén nagyon jó anyagnak számítanak.

Kerestem néhány példát:

selyem – gyapjú – kasmír – len – pamut – viszkóz – modal – lyocell

Hogyan ismerd fel a minőségi darabokat?

Nagyon szeretem Justine Leconte YouTube-csatornáját, aki nagyon lelkesen és mosolyogva magyaráz. A francia akcentus csak még bájosabbá teszi. Van egy videója, amelyben arról mesél, mi különbözteti meg a jó minőségű és kevésbé jó minőségű darabokat.

Justine 5 pontban foglalja össze a tudnivalókat:

• Szabás, mellvarrás, szűkítések és csavarodás: A magasabb minőségű daraboknál jelen vannak a szabásvonalak, a szűkítések, a mellvarrás is (természetesen nem pamut pólóról van szó, hanem bonyolultabb ruhadarabokról). A magas minőség jele, hogy a ruhadarabok kevésbé csavarodnak, az oldalvarrás nem mászik a ruha közepére. Ez azért van, mert egyrészt a szabásra sokkal jobban odafigyeltek. Másrészt az alapanyag kötésekor nem pénztakarékosan használták a kötőgépeket (jersey anyagoknál jellemző), hanem inkább kevesebb szállal és lassabban haladtak.
• Festés és színek: Ha azt látjátok, hogy a több anyagból varrt, élénk színű ruhák nem moshatók vagy tisztíthatók, ne vegyétek meg. Ha valami nem tisztítható, előbb-utóbb nem fogjátok viselni, feleslegesen adtok ki pénzt. Illetve ebben az esetben már a gyártó is tudja, hogy a színek kimosódhatnak a silány minőség miatt.
• Minták: Justine azt tanácsolja, hogy két ugyanolyan árú póló közül mindig azt vegyük meg, amelyiken nincs minta, mert a mintás póló esetében biztosan spóroltak az anyagon vagy a minőségen. Én ezt a tippet inkább újonnan vásárolt ruhák esetén alkalmaznám, amikor egy márkaboltban vásároltok.
• Alapanyag: Online vásárlásnál mindig figyeld a ruha esését – ezért is jó, ha babán van a ruha. Justine azt is elmondja, hogy a 100% pamut sem garancia arra ma már, hogy jó minőséget takarjon, mert túlságosan a fast fashion alá rendelték a gyapottermesztést. Az alapanyagok kapcsán érdemes a bélésre is figyelni. Hiába van csinos pamut vagy viszkóz szoknyád, ha a bőröddel érintkező alsószoknya része műszálas.
• Varrás minősége, eldolgozások a ruha belső oldalán: Justine olyan eldolgozásokat mutat a videóban, amelyeket tényleg csak a jobb minőségű ruhákon lehet látni.

És te milyen szempontokra figyelsz ruhavásárláskor?

Mióta a tudatos ruhavásárlás témájával foglalkozom, azt vettem észre, hogy nagyon nehéz tanácsokat adni, mert mindenkinek más a fontos. Viszont egymástól nagyon sokat lehet tanulni, ezért oszd meg velem és a cikk olvasóival kommentben, neked mi a legfontosabb ruhavásárláskor?