Vásárolj másodkézből, alakítsd át kreatívan!

„Esztike, nézd csak, most turkáltam 100% selyem- és bőrruhát 200 forintért. Isteni az anyag, de divatjamúlt mindkettő. Csodaszép fülbevalókat és karkötőket készítek majd belőle!” Rendszeresen kapok hasonló üzeneteket a barátnőmtől, aki kollégám volt jóban-rosszban, és kicsit a pótanyukám is. Imád másodkézből vásárolni, de ő nem csak azt nézi, mit tudna viselni. Arra is figyel, miből mit lehet készíteni, mit tud átalakítani.

Lássuk meg a tökéletlenben a kincseket!

Másodkézből vásárolni sokféle indíttatásból lehet. Van, aki a tökéletes darabokra vadászik, van, aki a tökéletlenben látja meg a kincset. És van, aki valójában egy új darabot lát a régiben. Arról már többször írtam, milyen környezetterhelő a ruhaipar jelenlegi működése, azonban nem hangsúlyoztam ki eléggé, hogy ezen belül az alapanyaggyártás az egyik legkörnyezetszennyezőbb szegmens. Ezért is szeretem azokat a kezdeményezéseket, márkákat vagy alkotókat, akik már a meglévő, legyártott, szemétbe szánt alapanyaggal dolgoznak.

A szemétbe szánt alapanyagot sokszor még csak nem is használták, hiszen elképzelhető, hogy szálhibás vagy a szabás során keletkezett hulladék, esetleg az anyag vége, amivel már nem tudnak mit kezdeni. Vannak olyan alkotók, akik kifejezetten ilyen anyagokra vadásznak. És vannak azok az alkotók is, akik a használtruha-piacról szerzik be az alapanyagokat – akár már legyártott ruha, kabát, szoknya formájában. Ezeket gondolják újra. Mindkét verzió tulajdonképpen újrahasznosítás, amely során valami új keletkezik.

De nem kell ahhoz szakembernek lenni, hogy meglássuk a csodát egy régi táskában vagy selyemblúzban. Elég, ha nyitottan és kreatívan tekintünk a használt ruhákra.

Ha nagyobb, az nem baj – csak alakítható legyen!

Megvan a tökéletes ruha, de nem jó a mérete? Még nincs minden veszve! Egy-két mérettel nagyobb darab még átalakítható. (Nagyobb ruhából lehet kisebb, de fordítva – lássuk be – ritkán működik.) Profi varrónő vagy női szabó be tud venni, át tud alakítani, bizonyos daraboknál még a fazonon is tud módosítani. Vásárlás előtt érdemes mérlegelni, ér-e az adott darab annyit, hogy időt és pénzt áldozzunk rá pluszban. És mindig érdemes kikérni a szakember véleményét is – ami szerintünk átszabható, nem biztos, hogy a szakember szerint is alakítható.  

Farmerből? Bármit!

Lenyűgöző, mi minden készülhet használt farmerból. Erre bizonyíték megannyi farmerújrahasznosító mikrovállalkozás és nagyobb cég, amelyek Magyarországon működnek. Igazi értéknövelés történik, amikor az elnyűtt nadrágok, dzsekik például táskaként, patchwork edényalátétként, bútorhuzatként vagy szőnyegként születnek újjá.

A farmerral akkor jó dolgozni, ha strapabíró az anyaga. Fontos, hogy minél kevesebb rugalmas szálat tartalmazzon. A klasszikus farmerral könnyebb dolgozni, és jobban bírja a gyűrődést.

Bőr, selyem, gyapjú – a mesteri hármas

A bevezetőben említett barátnőm rajong ezekért a természetes anyagokért. Nemcsak szívesen viseli őket, de szívesen alkot is belőlük – karkötőt, nyakláncot, táskát.

Az alkotás öröm. Lélekemelő és meditatív, a legnehezebb időszakban is képes segíteni. Nem érdemes új anyagot venni akkor, ha szeretnénk létrehozni valami szépet, egy régi ruhából, second hand darabokból is dolgozhatunk. Keressünk filléres kincseket az átalakítás jegyében.

Több ruhából egy – csak haladóknak!

Aki tud varrni, gondolkodhat olyan izgalmas átalakításban is, amikor több régi ruhából egy újat alkot. Inspirációért kövessünk olyan magyar alkotókat, mint a Réthy Fashion, a RePityke vagy a Hiraeth Clothes. Emellett érdemes a Pinteresten is rákeresni az upcycled clothes vagy upcycled denim kifejezésre izgalmas és inspiráló átalakításokért.

Hímzés, batikolás, foltozás művészi szintre emelve

Régebben biztosan cikinek számított foltozott, hímzett, javított ruhát viselni, de a környezettudatosság miatt a ruhajavítás új szintre emelkedett: üzenete van, menő lett. Ráadásul mindezt űzhetjük művészi, értékmegőrző és -teremtő szinten is.

A fenntartható divattal kapcsolatos párbeszédekben egyre gyakrabban hangzik el, hogy a márkáknak érdemes lenne az új ruha gyártása helyett a szolgáltatásokra, például a ruhajavításra több pénzt és energiát fordítani. Biztos vagyok benne, hogy egyre gyakrabban látunk majd művészien megjavított, hímzett, batikolt darabokat az utcán is, amelyekről senki nem mondja meg, hogy használt ruhák voltak.

További érdekes cikkeimet a témában itt olvashatjátok: Holy Duck blogposztok a Zöld Vaterán